Effect of Nutrient Supply on Yield and Photosynthetic Parameters of Maize Hybrids
We examined the crop yield results of hybrids in 2012. We found out that in the control treatments the lowest yield was reached with the hybrid PR37M81: 10,012 kg ha-1. The highest yield was in case of hybrid P37N01: 11,581 kg ha-1. As we raised the nutrient doses the lowest yield of all examined nutrient levels was in case of hybrid PR37M81. We measured at N60+PK nutrient level 12,517 kg ha-1, at N120+PK nutrient level 12,760 kg ha-1, and at N150+PK nutrient level 12,535 kg ha-1 yield results. At N60+PK and N120+PK nutrient level the highest yield was reached with the hybrid P9494 (N60+PK: 13,970 kg ha-1, N120+PK: 13,871 kg ha-1). In case of the N150+PK fertilization treatment the hybrid P37N01 gave the highest yield results (13,962 kg ha-1).
<p>[1] M. Sárvári - B. Boros, “A kukorica hibridspecifikus trágyázása és optimális tőszáma,” Agrofórum: a növényvédők és növénytermesztők havilapja. 2009. vol. 20. no. 27. pp. 40-45.
[2] P. Pepó, “A tápanyag-gazdálkodás szerepe a környezetbarát, fenntartható növénytermesztésben,” Gyakorlati Agrofórum, 2001, vol. 12. no. 7. 6-9.
[3] J. Nagy, Kukoricatermesztés, Akadémiai Kiadó, Budapest. 230. 2007
[4] Z. Berzsenyi, D. Q. Lap, (2000) “Különböző tenyészidejű kukorica (Zea mays L.) hibridek növekedésének jellemzése Richards függvénnyel eltérő évjáratokban,” Növénytermelés. 2007. vol. 49. no. 1-2. 95-116.
[5] G. Lemaire, M. H. Jeuffroy, F. Gastal, “Diagnosis tool for plant and crop N status in vegetative stage: Theory and practices for crop N management,” European Journal of Agronomy. 2008, vol. 28. no. 4. 614-624.
[6] V. A. Széles, A. Megyes, J. Nagy, “Effect of N fertilisation on the chlorophyll content and grain yield of maize in different crop years,” Növenytermeles. 2011. 60: Supplement, 161-164. 6 ref. 10th Alps-adria scientific workshop.
[7] Z. Berzsenyi, D. Q. Lap, “A kukorica N-ellátottságának monitoringja SPAD-502 típusú klorofill mérővel,” Martonvásár: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Közleményei. 2001, vol. 13. no. 1. 7.
[8] E. Kutasy, J. Csajbók, H. É. Borbélyné, Ms M. Lesznyák, “A kukorica tápanyagellátása és a fotoszintézise közötti összefüggések eltérő évjáratokban,” V. Növénytermesztési Tudományos Nap. Gazdálkodás- Klímaváltozás- Társadalom. 2009, 129-132.
[9] A. Széles, “The indication of nitrogen deficiency in maize growing using SPAD-502 chlorophyll meter,” Cereal Research Communications 2007. vol. 35. no. 2, 1149-1152. 9 ref.
[10] V. A. Széles, “The effect of crop year and fertilization on the interaction between the spad value and yield of maize (Zea mays L.) within non-irrigated conditions,”. Cereal Research Communications. 2008. vol. 36: no. 5, 1367-1370. 14 ref. 7th Alps-Adria Scientific Workshop, Stara Lesna, Slovakia, 2008
[11] Ding L.,Wang K. J, Jiang G. M., Liu M. Z., Gao L. M., “Photosynthetic rate and yield formation in different maize hybrids,” Biologia Plantarum, 2007, vol. 51. no. 1. 165-168.
[12] Z. Berzsenyi, “N- műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek levélterületének és növénymagasságának növekedési dinamikájára tartamkísérletben,” Növénytermelés. 2008, vol. 57. no. 2. 195-210.
[13] B. É. Lönhardné, I. Németh, S. Kadlicskó, “A levélterület és a gabonafertőzöttség összefüggése a különböző műtrágyázási szinteken,” Növénytermelés. 1992, vol. 41. no. 3. 245-252.</p>
<p> </p>
<p>[1] M. Sárvári - B. Boros, “A kukorica hibridspecifikus trágyázása és optimális tőszáma,” Agrofórum: a növényvédők és növénytermesztők havilapja. 2009. vol. 20. no. 27. pp. 40-45.
[2] P. Pepó, “A tápanyag-gazdálkodás szerepe a környezetbarát, fenntartható növénytermesztésben,” Gyakorlati Agrofórum, 2001, vol. 12. no. 7. 6-9.
[3] J. Nagy, Kukoricatermesztés, Akadémiai Kiadó, Budapest. 230. 2007
[4] Z. Berzsenyi, D. Q. Lap, (2000) “Különböző tenyészidejű kukorica (Zea mays L.) hibridek növekedésének jellemzése Richards függvénnyel eltérő évjáratokban,” Növénytermelés. 2007. vol. 49. no. 1-2. 95-116.
[5] G. Lemaire, M. H. Jeuffroy, F. Gastal, “Diagnosis tool for plant and crop N status in vegetative stage: Theory and practices for crop N management,” European Journal of Agronomy. 2008, vol. 28. no. 4. 614-624.
[6] V. A. Széles, A. Megyes, J. Nagy, “Effect of N fertilisation on the chlorophyll content and grain yield of maize in different crop years,” Növenytermeles. 2011. 60: Supplement, 161-164. 6 ref. 10th Alps-adria scientific workshop.
[7] Z. Berzsenyi, D. Q. Lap, “A kukorica N-ellátottságának monitoringja SPAD-502 típusú klorofill mérővel,” Martonvásár: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének Közleményei. 2001, vol. 13. no. 1. 7.
[8] E. Kutasy, J. Csajbók, H. É. Borbélyné, Ms M. Lesznyák, “A kukorica tápanyagellátása és a fotoszintézise közötti összefüggések eltérő évjáratokban,” V. Növénytermesztési Tudományos Nap. Gazdálkodás- Klímaváltozás- Társadalom. 2009, 129-132.
[9] A. Széles, “The indication of nitrogen deficiency in maize growing using SPAD-502 chlorophyll meter,” Cereal Research Communications 2007. vol. 35. no. 2, 1149-1152. 9 ref.
[10] V. A. Széles, “The effect of crop year and fertilization on the interaction between the spad value and yield of maize (Zea mays L.) within non-irrigated conditions,”. Cereal Research Communications. 2008. vol. 36: no. 5, 1367-1370. 14 ref. 7th Alps-Adria Scientific Workshop, Stara Lesna, Slovakia, 2008
[11] Ding L.,Wang K. J, Jiang G. M., Liu M. Z., Gao L. M., “Photosynthetic rate and yield formation in different maize hybrids,” Biologia Plantarum, 2007, vol. 51. no. 1. 165-168.
[12] Z. Berzsenyi, “N- műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek levélterületének és növénymagasságának növekedési dinamikájára tartamkísérletben,” Növénytermelés. 2008, vol. 57. no. 2. 195-210.
[13] B. É. Lönhardné, I. Németh, S. Kadlicskó, “A levélterület és a gabonafertőzöttség összefüggése a különböző műtrágyázási szinteken,” Növénytermelés. 1992, vol. 41. no. 3. 245-252.</p>
<p> </p>
@article{"International Journal of Biological, Life and Agricultural Sciences:65546", author = "L. G. Karancsi and K. Máriás", title = "Effect of Nutrient Supply on Yield and Photosynthetic Parameters of Maize Hybrids", abstract = "We examined the crop yield results of hybrids in 2012. We found out that in the control treatments the lowest yield was reached with the hybrid PR37M81: 10,012 kg ha-1. The highest yield was in case of hybrid P37N01: 11,581 kg ha-1. As we raised the nutrient doses the lowest yield of all examined nutrient levels was in case of hybrid PR37M81. We measured at N60+PK nutrient level 12,517 kg ha-1, at N120+PK nutrient level 12,760 kg ha-1, and at N150+PK nutrient level 12,535 kg ha-1 yield results. At N60+PK and N120+PK nutrient level the highest yield was reached with the hybrid P9494 (N60+PK: 13,970 kg ha-1, N120+PK: 13,871 kg ha-1). In case of the N150+PK fertilization treatment the hybrid P37N01 gave the highest yield results (13,962 kg ha-1).
", keywords = "Hybrids, maize, nutrient levels, SPAD and LAI values.", volume = "7", number = "11", pages = "1035-4", }
